Az áldozatsegítés rendkívül széles áldozati kört ölel fel, és átfogó támogatást nyújt.

A jogi definíció szerint áldozatnak minősül a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés sértettje, valamint az a természetes személy, aki a cselekmény közvetlen következményeként hátrányt, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el.

Ebbe a körbe sorolhatóak egyebek mellett a lopás, a rablás, a csalás, az emberkereskedelem sértettjei, illetve hozzátartozói, a különböző erőszak, különös tekintettel a családi és kapcsolati erőszak sértettjei, beleértve a fizikai és a lelki bántalmazást is. A kormányzat kiemelt figyelmet szentel az áldozatok támogatásának, és zéró toleranciát hirdet az erőszak minden formája ellen, különösképpen is ügyelve a nők, az idősek és-, a gyermekek védelmére.

Internetes bűnözés

A nemzetközi szakirodalom szerint a számítógépes bűnözésnek két átfogó területe van: olyan bűncselekmények, amelyeket csak online eszközök használatával lehet elkövetni, és ezek az eszközök mind a bűncselekmény elkövetésének eszközeként szolgálnak, mind pedig a bűncselekmény célpontját képezik, valamint hagyományos bűncselekmények, amelyeket számítógépes eszközökkel követnek el, ezzel segítve a bűncselekmény sikerességét.

Ezek a bűncselekmények sokfélék lehetnek a hackeléstől és a sötét web használatától kezdve a közösségi médián való zaklatásig, az adathalász bűncselekményekig vagy a személyazonosság-lopásokig

A számítógépes bűnözés néhány fajtája+

A hackelés tulajdonképpen a számítógépek vagy hálózatok jogosulatlan használata vagy azokhoz való hozzáférés biztonsági résekkel vagy a hozzáféréshez való szokásos biztonsági lépések megkerülésével. A bűnözők feltörhetnek rendszereket vagy hálózatokat, hogy pénzt vagy információt lopjanak el, vagy egyszerűen megzavarjanak cégeket, de akár magánszemélyeket is.

A rosszindulatú szoftverek – vagy rosszindulatú programok – terjeszthetőek a számítógépek között, és zavarhatják a számítógépek működését.

A sötét web számos, az átlagos felhasználó számára gyakorlatilag nyomonkövethetetlen online oldalakból áll. A webhelyekhez való hozzáféréshez külön szoftvert és keresőgépeket kell használni. Itt gyakran jelennek meg bűnözői csoportok, amelyek fegyvert, kábítószert vagy egyéb csempészárut értékesítenek.

Az internetes csalások néhány fajtája+

A csalók olykor valós, közismert szervezetek, cégek nevében keresik meg e-mail-ben vagy más módon az áldozatokat, majd ráveszik őket egy rosszindulatú weboldal használatára vagy rosszindulatú programok telepítésére.

Egyre gyakrabban esik meg az úgynevezett adathalászat, ekkor a csalók az áldozatok személyes adatait szerzik meg, amelyek felhasználhatók egyebek mellett bankszámlák vagy hitelkártya-számlák megnyitására, vagy meglévő bankszámlák átvételére, ezzel jelentős anyagi kárt okozva az áldozatnak.

A bűnözők az internetet használhatják egyéb csalások lefolytatására is: hamisított áruk online értékesítésére vagy olyan webhelyek létrehozására és üzemeltetésére, amelyek webboltnak tűnnek, de a megrendelt árut a csalók sohasem szállítják le, vagy nem a megfelelő minőségben.

A magyar büntetőjog szerint, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. A csalók általában folyamatosan a legmodernebb technikákat alkalmazzák.

Kéretlen telefonhívásokat indítanak, e-mail-eket küldenek vagy közvetlen megkeresések révén hálózzák be az áldozatokat, és ösztönzik valami értéktelen vagy egyáltalán nem létező befektetés igénybevételére. Ugyancsak idetartozhatnak az egyre gyakoribbá váló úgynevezett unokázós csalások, ahol az idősek hiszékenységét kihasználva próbálják meg becsapni őket.

Ugyancsak csalásnak minősül az ellopott személyazonossági adatok felhasználása áruk vagy szolgáltatások beszerzésére. Például a csalók felhasználhatják a sértett személyazonossági adatait bankszámlák megnyitásához vagy kölcsön megszerzéséhez.

Az interneten keresztül elkövetett csalások egyre szélesebb kört ölelnek fel. Példa lehet áruk csalárd értékesítése, tévedésbe ejtés, de akár az is, hogy olyan szobát, lakást kínálnak bérbeadásra, ami nem képezi a tulajdonukat.

Erőszak a közösségi médiában+

Az online fenyegetéseknek számos formája lehet, beleértve nemcsak egy személy, hanem egy embercsoport vagy szervezet elleni zaklatást, fenyegetést is.

Idetartozik a magáncélból készített, esetleg erotikus tartalmú képek beleegyezés nélküli nyilvánosságra hozatala. Ezt a cselekményt általában egy korábbi partner követi el, hogy azzal kellemetlen, megalázó, zsarolható helyzetbe hozza egykori párját.

Az online zaklatás magában foglalhatja a nem kívánt internetes kommunikáció vagy kapcsolatfelvétel ismételt kísérleteit olyan módon, amely a másik félben zavart vagy félelmet kelt.

A nemzetközi szakirodalom kiemelten tekint a virtuális mobbingra (ez a kifejezés a csoportos, folyamatos lelki terror megfelelővel azonosítható magyarul). Erre kerül sor, amikor több ember a közösségi médián keresztül vagy internetes üzenetekkel rendszeresen negatív megjegyzéseket intéz egy másik személyhez, általában azért, mert ellenzik az adott személy véleményét vagy „csak”. Ez az áldozatban szorongást, pszichoszomatikus tüneteket, illetve számos negatív reakciót válthat ki.

Gyermekek áldozattá válása az online térben+

A gyermekek szexuális kizsákmányolása a modern technológia alkalmazásával is előfordulhat. Itt különösen nagy lehet a veszély, mivel a gyermekek gyakran nem is veszik észre, hogy mi történik velük. Ezért kiemelten kell figyelni az internetes és a közösségi médián belüli kommunikációjukra, hiszen a gyermekeket könnyebben meggyőzhetik, hogy szeméremsértő képeket tegyenek közzé online vagy küldjenek el ismeretleneknek.

Veszélyt jelenthet a gyermekek számára az iskolai zaklatáshoz hasonlóan zajló online zaklatás, a cyberbullying, amikor a bántalmazó kortársak például lejárató kommenteket írnak a közösségi felületeken az áldozatról, vagy kínos képet, videót tesznek közzé azzal a céllal, hogy az áldozatot nevetségessé tegyék, megalázzák, megszégyenítsék.

Hozzátartozók közötti erőszak+

Magyarországon hozzátartozók közötti erőszaknak minősül a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, méltóságot, életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység, valamint a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, a méltóságot, az életet, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás. Nagyon széles skálán mozognak tehát azok a cselekmények, amelyek besorolhatók a bántalmazás fogalomkörébe.

Idetartoznak az egyértelműen agresszív, erőszakos cselekmények, de idetartozik a szidalmazás, a megfélemlítés, a megalázás, a zaklatás, az érzelmi, az anyagi, a közös gyermekkel, gyermekekkel való zsarolás vagy a szexuális és a lelki erőszak is. Többnyire jelen van a kapcsolatban, hogy maga a bántalmazó valamilyen hatalmi pozícióban van. A másik fél függ tőle gazdaságilag, érzelmileg, vagy a gyerekek által.

A kapcsolati erőszak ritkán egyszeri esemény, rendszeresen visszatérő folyamat, amely az áldozatra nézve egyre veszélyesebbé válik. A bántalmazási formák gyakran együtthatóként vannak jelen, amelyek különösen káros hatással vannak az áldozatra.
Fontos kiemelni, hogy a kapcsolati erőszak áldozata nem nem függő, tehát nő és férfi egyaránt lehet bántalmazott.

Modern rabszolgaság+

A modern rabszolgaság a nemzetközi szakirodalom szerint egy gyűjtőfogalom, amely magába foglalja egyebek mellett a kényszermunkát vagy a kötelező munkát, a kényszerkoldultatást és az ahhoz vezető utat, az emberkereskedelmet is. Utóbbi jellegzetes példája, hogy az áldozatot kizsákmányolás céljából egy másik országba vagy településre költöztetik és ott rendkívül alacsony jövedelmű vagy fizetetlen munkát, illetve illegális szexmunkát végeztetnek vele.

Az emberkereskedelem áldozatai nem jellemezhetők egyetlen profillal, sajnos áldozattá bárki válhat, nemre, korra és nemi, illetve szexuális hovatartozásra való tekintet nélkül, de különösen veszélyeztetett csoportot képeznek a nők, a gyermekek, a romák, a bevándorlók, menekültek, fogyatékossággal élők, a szenvedélybetegek, illetve a szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt veszélyeztetett emberek.

Szexuális bűncselekmények+

Számos olyan bűncselekmény tekinthető szexuális bűncselekménynek, ideértve a nem egyetértésben levő bűncselekményeket is, mint például nemi erőszak vagy szexuális zaklatás, gyermekek elleni bűncselekmények, beleértve a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélést, valamint olyan bűncselekményeket, amelyek mások szexuális célú kizsákmányolására szolgálnak, akár személyesen, akár az online térben.

További hírek

Áldozatsegítő Központ

Az ünnepek alatt is ott áll az állam a bajba került embertársaink mögött

Király Nóra, az Igazságügyi Minisztérium áldozatsegítő központok kommunikációjáért felelős miniszteri biztosa volt a napokban az M1 napi aktuális csatornáján a Ma este című műsor vendége.

2024.12.20.

Király Nóra: a két ünnep között is nyitva tartanak az áldozatsegítő központok

A két ünnep között is nyitva tartanak az áldozatsegítő központok országszerte, vagyis az állam segít mindenkinek, aki bajba kerül – jelentette be Király Nóra áldozatsegítő központok kommunikációjáért felelős miniszteri biztos szerdai sajtótájékoztatón.

2024.12.19.

Egy áldozatnak segíteni nem csak törvényi, erkölcsi kötelességünk is

Öt Áldozatsegítő Központot (ÁSK) nyitott 2024-ben az Igazságügyi Minisztérium.

2024.12.10.

Tuzson Bence: Az áldozatsegítés az Igazságügyi Minisztérium egyik legfontosabb feladata

Az áldozatsegítés az Igazságügyi Minisztérium (IM) egyik legfontosabb feladata.

2024.12.09.
romantikus csalás

A romantikus csalással nem csak az anyagi értékeinktől fosztanak meg minket

Mi a romantikus csalás lényege? Milyen hatással van az internet a romantikus csalásokra? Milyen korosztályokat céloznak meg leggyakrabban a romantikus csalók? Erről a témáról beszélgetett a Csillagpont Rádióban Monos Márta szerkesztő-riporter és Doszpoly Orsolya, a Miskolci Áldozatsegítő Központ koordinátora.

2024.11.06.
Áldozatsegítés

Folyamatosan szükség van áldozatsegítő szakemberekre

Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, hiánypótló képzés indul az áldozatsegítés területén az Igazságügyi Minisztérium (IM) és a Miskolci Egyetem megállapodásának köszönhetően.

2024.10.28.
jogi segítségnyújtás

Húszéves a jogi segítségnyújtás intézménye Magyarországon

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) a Magyar Ügyvédi Kamara és a Szerencsejáték Zrt.

2024.10.25.
áldozatsegítő képzés

Hiánypótló képzés indul az áldozatsegítés területén

Jelentős előrelépést jelenthetett be a közelmúltban Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Király Nóra áldozatsegítés kommunikációjáért felelős miniszteri megbízott, ugyanis az áldozatsegítésben résztvevő szakemberek képzésének és továbbképzésének elindításával bővül a Miskolci Egyetem portfóliója.

2024.10.01.