Szinergiák az igazságügyi szolgáltatások között – II. Jogi Segítői és Áldozatsegítési Konferencia
2022.12.01.November 17-én tartották az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Ügyvédi Kamara közös szervezésében a II. Jogi Segítői és Áldozatsegítési Konferenciát Szinergiák az igazságügyi szolgáltatások között címmel. A konferencián olyan szakemberek vettek részt, akik a bajba került honfitársainkért dolgoznak. Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és dr. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is köszönetét fejezte ki megnyitóbeszédében a segítségnyújtás összetett folyamatában, illetve különböző területein dolgozó kollégáknak. A konferencián betekintést nyerhettek az érdeklődők többek között a kormányhivatali és rendőrségi munkába, bemutatkozott az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, valamint előadás keretében került bemutatásra a mediáció-közvetítői eljárás is. A konferencia szakmai összefoglalója következik.
Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztályának vezetője, a konferencia moderátora bevezető beszédében a segítségnyújtásra általánosságban is felhívta a figyelmet, valamint rámutatott az áldozatsegítés és a jogi segítségnyújtás kapcsolódási pontjainak fontosságára. „Szociálisan hátrányos helyzetben élő, vagy áldozattá vált emberekkel nagyon nehéz foglalkozni, sikerünk fokmérője azonban mégiscsak az, hogy a jog eszközeivel ezeknek az embereknek tudunk-e érdemben segítséget nyújtani” – hangsúlyozta. A főosztályvezető beszámolt egy nagyszabású informatikai fejlesztési projektről is, mely az Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium együttműködésében valósul meg. A fejlesztés elsősorban az áldozatsegítők munkáját támogató Szakrendszert érinti, a fejlesztés egyes elemei azonban a jogi segítségnyújtási szakrendszert is támogatják.
A fejlesztési folyamat legfőbb eleme az áldozatsegítő Szakrendszer és a rendőrség Robotzsaru rendszere közötti élő kapcsolat kialakítása volt az áldozatsegítő szolgáltatásokról tájékoztatást kérő áldozatok adatainak direkt átadása érdekében. A fejlesztés eredményeképpen a gyors információátadás elősegítését, valamint az adminisztrációs terhek csökkenését várják.
Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke is köszöntötte a résztvevőket. A tavalyi rendezvényhez hasonlóan ismét kiemelte, hogy a Kamara épülete – a konferencia helyszíne – több mint százhúsz éve szolgálja az ügyvédi hivatást. Az elnök felhívta a figyelmet a segítségnyújtással összefüggésben a rászoruló emberek szellemi és mentális egészségének fontosságára, és arra, hogy természetesen a cél az, hogy senki se váljék bűncselekmény áldozatává. Lehetőség szerint mindenki kerülje el a jogilag vitás helyzeteket, de ha mégis problémás helyzetbe kerül valaki, a testi és szellemi megóvás a cél, ennek jelentőségét ismerte fel az állam – mondta beszédében Dr. Bánáti János. „Az állam az elmúlt években kiemelt figyelmet fordít a segítségnyújtásra, a mai konferencia is egy fontos állomás az együttműködés érdekében” – hívta fel a figyelmet.
Az Igazságügyi Minisztérium Parlamenti államtitkára, dr. Répássy Róbert beszédje során dr. Varga Judit igazságügyi miniszter nevében is köszönetet mondott a MÜK elnökének a minisztérium céljai megvalósításában való segítségért. Az államtitkár kiemelte: a kormány számára egyértelmű, hogy segíteni kell minden állampolgáron, aki bajba kerül. Ezért bővítették és erősítették a sértetti jogokat az új büntetőtörvénykönyvben és a kapcsolódó eljárási törvényben; ezért nyitnak újabb és újabb áldozatsegítő központokat és pontokat, hogy a lakóhelyükhöz minél közelebb juthassanak azonnali segítséghez az emberek; és ezért dolgoznak a jogi segítségnyújtás rendszerének megerősítésén is – például az abban résztvevő ügyvéd kollégák juttatásainak emelésével.
dr. Répássy Róbert méltatta azokat, akik időt és energiát nem kímélve vesznek részt ebben a munkában, kiemelve a kormányhivatali dolgozókat, áldozatsegítő koordinátorokat, minden olyan munkatársat, akik nap mint nap fejlesztik a helyi kapcsolati hálót és foglalkoznak a hozzájuk forduló emberekkel, vagy éppen tájékoztatják a helyi lakosságot a baj esetén elérhető támogatásokról, lehetőségekről. Az államtitkár szólt a pszichológusokról, akik az egy-két alkalmas segítő elbeszéléseken túl akár hosszabb ideig is foglalkoznak a bűncselekmények áldozataival és természetesen az ügyvédekről is, akik a jogi segítségnyújtás területén nemcsak az áldozatokkal foglalkoznak, hanem mindenkivel, akinek szüksége van erre.
A parlamenti államtitkár a még nagyobb eredményesség és siker érdekében kérte a jelenlévőket, hogy ha van olyan kollégájuk, akiről úgy gondolják, hogy szintén érez elhivatottságot ehhez a feladathoz, győzzék meg arról, hogy érdemes csatlakozni a jogi segítségnyújtók csapatához. Végül ismét köszönetet mondott Bánáti elnök úrnak és a Magyar Ügyvédi Kamarának, hogy megbízható partnereik ebben a munkában.
Az előadások szakmai részét dr. Ördög Orsolya Zsuzsanna, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal ügyintézője kezdte, aki a jogi segítők és a kormányhivatali ügyintézők kapcsolatáról beszélt. Az előadásban részletesen hallhattunk pl. a peren kívüli támogatásokról és azok módjáról; az alanyi rászorultság eseteiről; a rászorultsági feltételekről polgári és közigazgatási eljárásokban, valamint a büntetőeljárásokban; a pártfogó ügyvédi tevékenység összetevőiről, vagy a díjmegállapítás alapját képező jogszabályokról.
Az Igazságügyi Minisztérium Szakmai Irányítási Osztályának vezetője, dr. Czipóth Lukács a pártfogó ügyvédi kirendeléssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről és problémákról tartott előadást. Az osztályvezető ismertette, hogy minden jogrendszer ismeri a kirendelt védő fogalmát, akit az eljáró hatóság vagy bíróság rendel ki annak, akinek – általában anyagi okból – nincs meghatalmazott ügyvédje. Ezen fogalom elsősorban a büntetőeljárásban ismert, de a magyar jogrendszer ennél szélesebb körben ad lehetőséget kirendelésre, így akár polgári és közigazgatási eljárásban is sor kerülhet rá. dr. Czipóth Lukács előadásában elsősorban a polgári és közigazgatási eljárásban történő kirendelés akut kérdéseinek megvilágítására törekedett, amelyet ugyanakkor magában foglalt a büntetőeljárásban kirendelt ügyvédre, továbbá a polgári és közigazgatási eljárásban kirendelt pártfogó ügyvédre vonatkozó szabályozás kifejtése is. A szabályozások ismertetése során a két jogintézmény hasonlóságai és különbségei, továbbá kapcsolódási pontjai is bemutatásra kerültek.
Az előadó szerint a végső konklúzió az, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben a pártfogó ügyvéd kirendelése során a Jogi Segítségnyújtó Szolgálatnak egyre nagyobb merítési lehetősége van, és – az ügyfél érdekeire is tekintettel – végső soron a jogi segítői névjegyzékben nem szereplő (de az ügyvédi kamara nyilvántartása szerint kirendelhető) ügyvéd, ügyvédi iroda kirendelésére is sort keríthet, és erre az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szabályai sem tartalmaznak tiltó rendelkezéseket. A problémák és azokra válaszul született megoldási javaslatok alapján összességében megállapítást nyert, hogy a polgári és közigazgatási eljárásban alkalmazható kirendelés jogintézménye – a rászoruló személyek valós és tényleges jogi problémájának kezelése érdekében – fontos szerepet tölt be a jogrendszerben, ugyanakkor a felvetett problémák kezelése a jogintézmény megítélését növelné, és alkalmazását jelentősen javítaná.
Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodát (OFFI) a szervezet vezérigazgatója, Dr. Németh Gabriella mutatta be. A vezérigazgató Az igazságügyi nyelvi közvetítés, mint közfeladat című előadásában hangsúlyozta, hogy az OFFI tevékenységét alapvetően közfeladat-ellátásként határozza meg, az Irodának pedig az Igazságügyi Minisztériumban van a legjobb helye. Az előadás során részletesen hallhattunk az OFFI és az igazságügyi nyelvi közvetítői feladatok kapcsolatáról egy rövid történeti áttekintéssel fűszerezve, a jogszabályi háttérről, vagy arról, hogy hetvenegy nyelven érhetőek el a szervezet szolgáltatásai. Szóba kerültek az új technológiák, online lehetőségek, valamint hogy az OFFI stratégiájának mik vannak a középpontjában: az igazságügybe vetett bizalom növelése; hiteles fordítást támogató nyelvi technológiai megoldások kialakítása; illetve hogy az Irodára etalon értékű szakmai központként tekintsenek.
Az előadók sorában Fodor Kitti, az ELSA Miskolc joghallgatói egyesület elnöke következett, aki szerint az áldozatsegítésről és a jogi segítségnyújtásról beszélni kell és érdemes minél előbb becsatlakozni ebbe a tevékenységbe, akár már joghallgatóként is. Az ELSA Miskolc a Miskolci Egyetem joghallgatóinak nyújt lehetőségeket azáltal, hogy az oktatást kiegészítő módon biztosítanak szakmai tanulmányutakat, konferenciákat, tudományos versenyeket, kutatási és publikációs lehetőségeket, illetve gyakornoki helyeket. Ezen kívül pedig elkezdtek lépéseket tenni afelé, hogy hallgatóik önkéntes tevékenységekbe is becsatlakozhassanak. Fodor Kitti elmondta, hogy az áldozatsegítés joghallgatóknak és pályakezdőknek gyakorlási lehetőség és a későbbi praxis építésben is előnyt jelent, így tehát amilyen formában és keretek között a jogszabály engedi, hallgatóik becsatlakoznának a jogi segítségnyújtás folyamataiba. Az, hogy egyre több fiatal vesz majd részt az áldozatsegítésben és a jogi segítségnyújtásban, visszaadja a fiatal generációkba vetett hitet.
Az elnök szerint fontos megmutatni azt, hogy igenis lesz olyan utánpótlás, akik mellett biztonságban érezhetik magukat a támogatottak, a hallgatók bevonása pedig több terhet is levehet a szakemberekről. Cserébe ők az alapoktól kezdve beleláthatnak a jogi segítségnyújtás részleteibe.
Az Igazságügyi Minisztérium pártfogó felügyelői munkatársa, dr. Magyar Erika a büntető-, illetve szabálysértési ügyekben lefolytatható közvetítői eljárásról (mediációról), valamint az azt meghatározó helyreállító (resztoratív) szemléletről tartott előadást. Elmondta, hogy a közvetítői eljárás tizenöt éve működő jogintézmény, amelynek keretében a bűncselekménnyel, illetve szabálysértéssel érintett felek közösen dönthetik el, hogy miként kezeljék a történteket és a cselekmény következményeit. A közvetítői tevékenységet a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok mediátor képesítéssel rendelkező pártfogó felügyelő munkatársai végzik, akiknek létszáma nem haladja meg a 70 főt. Évi 5-7000 ügyben járnak el, amelyek eredményessége igen magas, hiszen az ügyek 85%-ban megállapodás születik a felek között, és azok 90%-át teljesítik is.
Az előadás nagyobb részében az előadó a jogi szolgáltatók részére átfogó képet szeretett volna adni a közvetítői tevékenység mögött álló szemléletről. A helyreállító igazságszolgáltatás szemlélete a bűncselekményekre nem szabályszegésként, hanem személyek közötti konfliktusként tekint. A konfliktus pedig nem csak az érintettekre, hanem közösségükre is hatással lehet. Ennek érdekében a resztoratív szemlélet nem csak az áldozat és az elkövető, hanem a tágabb érintetti kör bevonásával is dolgozik. Így a mediáción túl, a kör és a konferencia, mint közösségi konfliktuskezelő módszereket is igénybe veszi.
A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság részéről Szűcs Anita r. tzls., áldozatvédelmi referens tartott előadást az áldozatvédelmi munkáról Fókuszban az áldozat címmel. Az előadó kifejtette, hogy a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságon 2018-ban indult áldozatvédelmi modell célja a rendőrség látókörébe kerülő áldozatok személyre szabott tájékoztatása, az eljárások során a sértettek jogainak érvényre juttatása, a másodlagos sértetté válás megelőzése és az állampolgárok rendőrségbe vetett bizalmához, pozitív megítéléséhez való hozzájárulás. Alapelvük az, hogy úgy kommunikálnak és foglalkoznak az áldozatokkal, ahogy azt a családtagjaikkal is tennék. Szűcs Anita részletesen elmondta, hogy mitől sikeres a modell, mik a program kiemelkedő elemei, és melyek az áldozatvédelmi referens feladatai.
A rendőrségi kitekintő után az Egri, a Nyíregyházi és a Debreceni Áldozatsegítő Központ koordinátora mutatkozott be, és fejtette ki tüzetesen az áldozatsegítés mindennapi tevékenységének gyakorlati elemeit. Az előadók beszéltek az intézményrendszerről, a különböző támogatási formákról, az érdekérvényesítés elősegítésének jelentőségéről, az együttműködő partnerekről, illetve esetleíráson keresztül mutatták be, hogy egy-egy áldozatnak hogyan próbál meg az áldozatsegítő rendszer személyre szabott segítséget nyújtani.
Az előadók sorát dr. Böröcz Annamária és Lázár Andrea, Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályának két munkatársa zárta, akik az állami kárenyhítés témájába vezették be a közönséget. Az áldozatsegítő szakemberek beszéltek az állami kárenyhítés szabályozásának előzményeiről, az áldozat fogalmáról, az áldozatsegítés céljáról, és az áldozatsegítő támogatásokról. Előadásukban a címhez igazodva kifejtették az állami kárenyhítési kérelem előterjesztésével kapcsolatos alapvető tudnivalókat, az eljárás szakaszait: a kárenyhítési eljárás támogatási és döntési eljárásból áll. A döntő hatóság országos hatáskörben Budapest Főváros Kormányhivatala. Dr. Böröcz Annamária és Lázár Andrea részletesen elmondták, hogy milyen kötelező elemei vannak az állami kárenyhítési kérelemnek, illetve közölték utóbbi formáját és mértékét is. Az előadás európai uniós kitekintéssel és statisztikai adatok magyarázatával fejeződött be.
A II. Jogi Segítői és Áldozatsegítési Konferencia (Szinergiák az igazságügyi szolgáltatások között) egy kiváló alkalom volt arra, hogy az érdeklődők egy tágabb képet kapjanak azzal kapcsolatban, hogy az egyébként szerteágazó területek hogyan függnek össze egymással, melynek végkifejlete a rendszer végén az elégedett ügyfél. Ahogy azt a bevezetőben Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella is elmondta: tavaly, az I. Jogi Segítői és Áldozatsegítési Konferencián is elhangzott, hogy az áldozatsegítési rendszer folyamatos fejlesztés és bővítés alatt áll, így várható, hogy a jövőben a jogi segítségnyújtás rendszere nem lesz kevésbé leterhelt, sőt. Dolgoznak a rendszer működésének javításán, hatékonyabbá tételén, hiszen az ügyfelek elégedettsége mellett a jogász kollégák erkölcsi, szakmai és anyagi megbecsültsége is ugyanolyan fontos számukra.
szerző: ÁSK
