A legutóbbi koordinátori értekezletünkön két régóta együttműködő partnerünk, a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió és a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége vett részt. Az eseményen a két szervezet részletesen szemléltette, hogy az önkéntes munka milyen szervezeti és személyi kihívásokkal jár, a gyakorlatban miként működik az önkéntes munkára jelentkezők kiválasztása és felkészítése.
A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió részéről Gál Dávid ügyvezető igazgató mutatta be az elsősorban emberkereskedelem áldozataival foglalkozó szervezetet. Elmondta, hogy sok önkéntessel dolgoznak együtt, mellyel kapcsolatban az egyik legnagyobb kihívásként a számonkérés alkalmazását említette, tekintettel arra, hogy az önkéntes a szabadidejét áldozza fel erre a munkára, amelynek ellátásban ugyanakkor számítanak rá.
Az ügyvezető igazgató elmondta azt is, hogy bár az önkéntesek nyilvánvalóan térítésmentesen végzik munkájukat, a rendszer fenntartása és üzemeltetése, menedzselése komoly költségvonzattal bír, hiszen a szervezetnek biztosítania kell az infrastruktúrát, ami ugyanakkor „megéri, mert hatalmas potenciál van benne” – mondta a szakember. Az önkéntes munka spektruma az egyszerű feladatoktól a magas szintű tevékenységig terjed. Utóbbira példa önkéntes orvosok csoportja, akiket a földrengés sújtotta Törökországba szállított és látott el a Misszió.
A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségét (LESZ) Dudás Erika elnök és Dr. Fábiánné Páger Anikó LESZ-menedzser képviselte. A két szakember előadása során kifejtette, hogy éves szinten nagyjából 200 ezer hívást regisztrálnak, melynek fogadásához stabilan és elkötelezetten dolgozó önkéntesekre van szükség. A több mint ötven éve működő LESZ egyik nagy eredménye, hogy az elmúlt évtizedekben rugalmasan tudtak reagálni a külső gazdasági és társadalmi változásokra, melynek része volt az, hogy a képzési struktúrákat át kellett alakítani, valamint szervezeti és egyéni szinteken is alkalmazkodni kellett az aktuális kihívásokhoz.
Az előadás során elhangzott, hogy a szervezeti működés alapját jelentő minőségbiztosításra nagy hangsúlyt fektetnek, a szakmai képzéseikkel és a kutatással, fejlesztéssel pedig a szolgáltatás minőségét erősítik. Változásokat eszközöltek a PR és médiamegjelenések terén is annak érdekében, hogy meg tudják mutatni magukat a külvilágnak, a szupervizorok munkacsoportja pedig a pszichés „karbantartásért” felel.
Az előadások után a résztvevők interaktív formában összegezték az önkéntes munka elméleti és gyakorlati hátterét, így elmondható, hogy áldozatsegítő szakembereink komoly betekintést nyerhettek egy olyan területre, ahol a résztvevők motivációja belső indíttatásból fakad, és célja a társadalmi szolgálat felé való fordulás.