I. Jogi Segítői és Áldozatsegítési Konferencia

2021. 10. 19.

Hagyományteremtő jelleggel került megrendezésre az I. Jogi Segítői és Áldozatsegítési Konferencia a Magyar Ügyvédi Kamara Dísztermében. A konferencián az ügyvédség, a jogi segítségnyújtás és az áldozatsegítés kapcsolódási pontjait mutatták be és vitatták meg a résztvevők. A rendezvényen részt vett és beszédet mondott Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke és dr. Szeiler Orsolya igazságügyi közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár is.

A konferenciát Diamantopoulosné Dr. Kenyeres Gabriella, az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztály vezetője nyitotta meg. Beszédében emlékeztetett a Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter és dr. Bánáti János kamarai elnök által ez év májusában kötött együttműködési megállapodásra, melyben a felek vállalták, hogy az együttműködést érintő szakmai megbeszéléseken és képzéseken kölcsönösen képviseltetik magukat, az általuk ismert tapasztalatokat, jó gyakorlatokat megosztják egymással. A hétfői konferencia célja volt többek között a jogalkotási problémák kölcsönös feltérképezése, valamint hogy ösztönzőt nyújtsanak a jogászoknak a jogi segítségnyújtásban való részvételre.

Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a szimbolikus helyszínre is felhívta a figyelmet, hiszen 1890 óta szolgálja az épület, illetve a Díszterem a magyar ügyvédséget és az ügyvédi önkormányzatot. Az elnök szerint ügyvédi hivatásrendszerre minden politikai rendszernek szüksége van, mint ahogy jogi segítségnyújtásra is, az ügyvédi társadalom pedig hagyományosan feladatának és ügyvédi léte részének tartja azt. Dr. Bánáti János is mindenkit arra biztatott, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a jogi segítségnyújtó munkában.

Dr. Szeiler Orsolya igazságügyi közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár köszöntő beszédében hangsúlyozta: a konferencia célja az igazságügyi szolgáltatások körében a jogi segítségnyújtás és az áldozatsegítés kapcsolódási pontjainak feltárása, valamint a szociálisan hátrányos helyzetben lévők szakszerű jogi tanácsadását és eljárásjogi képviseletét biztosító pártfogó ügyvédi tevékenység tapasztalatainak összegzése. A helyettes államtitkár röviden ismertette a hazai áldozatsegítés történeti előzményeit, majd a jogi segítségnyújtás rendeltetését, vagyis hogy azok a rászoruló állampolgárok, akik a jövedelmi és vagyoni viszonyaik folytán nem képesek fedezni a jogérvényesítés költségeit, intézményes formában kapjanak szakszerű jogi tanácsadást és eljárási jogi képviseletet az államtól jogaik védelméhez.

Szeiler Orsolya beszélt az együttműködés fontosságáról is, mint az áldozatsegítés alapjáról: a rendszer nem tudna működni a kormányhivatali munkatársak áldozatos munkája, valamint a rászorulók képviseletét magasfokú szakmai elhivatottsággal ellátó jogi segítők nélkül sem. Az elmúlt évek jogszabályi változásai miatt bekövetkezett állapot, valamint az áldozatsegítési rendszer folyamatos fejlesztése és bővítése egyre több jogi segítő munkáját igényli. A cél egy professzionális, egységes követelményrendszer alapján működő, és a többletfeladatokra tekintettel minél nagyobb számban rendelkezésre álló jogi segítői kör kiépítése. Erre azért is van szükség a jogi segítők száma az elmúlt években lassú ütemben ugyan, de csökkent, ráadásul a területi eloszlásuk sem egyenletes, amely megnehezíti a jogi segítségnyújtási szolgáltatások igénybevételét a rászoruló ügyfelek számára. A helyettes államtitkár jelezte, hogy az igazságügyi közszolgáltatások fejlesztése keretében az idei évben megkezdték a jogi segítségnyújtásra vonatkozó joganyag felülvizsgálatát is. Ennek során egyformán számítanak a jogi segítségnyújtó szolgálat munkatársainak tapasztalatára, tudására, valamint a jogi segítőként eljáró ügyvédek javaslataira és a további érintettek támogatására.

Dr. Czipóth Lukács, az Igazságügyi Minisztérium (IM) Szakmai Irányítási Osztályának vezetője az ügyvédek körében végzett felmérést, a jogi segítői kérdőívet értékelte. Elmondta, hogy ők is látják: van mit tenni a szabályozás szintjén, és a tapasztalatok alapján tett javaslatokat próbálják beépíteni a rendszerbe. Az egyik ilyen igény a jogi segítői óradíj emelése lenne, ez utóbbi a konferencia visszatérő témája volt.

A Magyar Ügyvédi Kamara részéről Dr. Baranyi Bertold ügyvéd egy, a kamarai tagok között végzett felmérés eredményét ismertette. Előadásában kiemelte, hogy a jogi segítői tevékenység a pályakezdők részére egy gyakorlási és praxisépítése lehetőség is egyben. Elmini Viktor, az Igazságügyi Minisztérium Költségvetési Főosztályának gazdálkodási ügyintézője a jogi segítségnyújtás pénzügyi oldalát mutatta be előadásában, Kovács Orsolya (szintén IM) pedig a jogi segítői névjegyzéket ismertette, valamint a jelentkezés és szerződéskötés gyakorlati oldalát.

A konferencián két jogi segítő is előadást tartott. Dr. Garas Csilla hosszan és részletesen fejtette ki, hogy milyen változtatásokra lenne szükség az állam és az jogi segítők között a szerződési feltételeket illetően, valamint általában is a rendszerben, pl. a díjazás tekintetében. Dr. Frisch Gábor megerősítette jogi segítő kollégája előadásában elhangzottakat, kiemelve, hogy sokszor az ügyfelekkel is nagyon nehéz normális kapcsolatot tartani.

A kormányhivatalokat ezúttal Dr. Gazdag-Elek Viktória, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal

Igazságügyi Osztályának vezetője képviselte. Hangsúlyozta, hogy rengetegen hiányoznak a rendszerből, előadásában a jogi segítői névjegyzék megfogyatkozásának lehetséges okait elemezte.

A konferencia két utolsó előadóját az minisztérium adta. Dr. Tatár Erika koordinátor a Budapesti Áldozatsegítő Központ oldaláról mutatta be a jogi segítség menetét és lehetőségeit, míg Novák István, a Szolgáltatásfejlesztési Osztály vezetője az opt-out, vagyis az áldozatok közvetlen elérésén alapuló rendszert mutatta be, mint az áldozatelérés egyik eszközét.


szerző: ÁSK