Hiányzik ma még a büntetőjogból, hogy az áldozatokat miként lehet megvédeni az elkövetőktől azután, ha már letöltötték a büntetésüket, ezért ezzel a kérdéssel is foglalkozni kell – jelentette ki Tuzson Bence csütörtökön a Zalaegerszegi Áldozatsegítő Központ megnyitó ünnepsége alkalmából.
Magyarország igazságügyi minisztere hangsúlyozta: segítséget kell nyújtani azoknak az áldozatoknak, akiket például egy erőszakos bűncselekmény sértettjeként meg kell védeni az elkövetőtől annak szabadulása után is. Ez ma még hiányzik a büntetőjogból, ezért a jövőben komolyabban is foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.
A bűnügyi statisztikákból is látszik, hogy Zala vármegyében nagyon kevés a bűncselekmény, de egyetlen eset is több mint elég, és egyetlen áldozatnak is szüksége van a segítségre. Mindig új elkövetési formák adódnak, az utóbbi időkben például országszerte jelentősen nőtt az online csalások száma, emiatt a közelmúltban egy munkacsoportot is létrehoztak olyan szabályrendszer kidolgozása érdekében, amely visszafogja ezeknek a számát és segíti a felderítést is.
A tárcavezető felhívta arra is a figyelmet, hogy büntetőjog nem áldozatközpontú, erre a világban egészen az 1970-es évekig nem is fordítottak nagy figyelmet, de az elmúlt időszakban már Magyarországon is elkezdték az áldozatsegítő központok hálózatának kialakítását. A zalaegerszegi a 13. az országban.
Ha valaki bűncselekmény áldozatává válik, sokkhatás éri, hirtelen azt sem tudja, hogy hova forduljon segítségért, ezért is van szükség valakire, aki megfogja a kezét és végigvezeti az áldozatsegítség útján. Szükség van ilyen esetekben a rendőrség, a kormányhivatalok, a civil és egyházi szervezetek közreműködésére is.
Király Nóra, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri megbízottja szerint rendkívül fontos, hogy megértő és kiválóan képzett szakemberekre tudjuk bízni magunkat. Ezért is elsődleges feladata az államnak a biztonságos élet feltételeinek garantálása, a bűncselekmények számának minimalizálása, a bűnözés visszaszorítása.
Magyarországon már több mint 140 állami, egyházi, civil szervezet vesz részt az áldozatsegítésben, hogy a bajbajutottaknak a legjobb együttműködésben a leghatékonyabban tudjanak támaszt nyújtani. 2011 óta létezik az éjjel-nappal ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonal, és az a cél, hogy 2025-re minden magyar vármegyében működjön áldozatsegítő központ is.
Töreki Sándor, az országos rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendőrök munkájában kiemelt fontosságú az áldozatokkal való eljárás, ugyanis rendkívül fontos, hogy a lehető legrövidebb idő alatt segítséget kapjanak, ezért egyre gyakrabban veszik fel a kapcsolatot az áldozatsegítő központokkal.
Magyarországon tavaly összesen 168 ezer bűncselekményt regisztráltak, négy százalékkal többet az előző évinél, és ezeknek a bűncselekményeknek 98 ezer állampolgár esett áldozatául. Míg 2022-ben az egyes bűnesetek 4,5 százalékában adták tovább a rendőrök az áldozatsegítőknek az adatokat, addig a múlt évben már az esetek 15 százalékában. A vezérőrnagy kitért a Victima Protector díjra is, mely az Igazságügyi Minisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság közös díja, amelyet 2022-ben adták át először. A díj évente tíz, az áldozatsegítés területén kiemelkedő munkát végző rendőrnek adományozható, az elismeréseket a Bűncselekmények áldozatainak napja alkalmából adják át.
Sifter Rózsa Zala vármegyei főispán elmondta, hogy a kormányhivatalok 2011 óta vesznek részt az áldozatsegítési feladatokban, köztük a családon belüli erőszakot elszenvedettek, vagy az online térben csalások áldozatává vált emberek megsegítésében. (Korábban az áldozatsegítő feladatokat a fővárosi és megyei igazságügyi hivatalok látták el – a szerk.)
Annak ellenére, hogy a pandémia idején kevesebb lett a bűncselekmény, 2020-tól mégis növekedőben van az áldozatok száma. Ez idő alatt 2023-ra két és félszeresére nőtt a számuk Zalában, nekik 2021-ben még összesen 3,9 millió forint, 2023-ban már 13,5 millió forint pénzügyi segítséget biztosítottak. Sifter Rózsa közölte, hogy az áldozatsegítő munka komplex segítségnyújtást igényel, ezért a mindennapi kapcsolattartásra fognak törekedni, és a Zala Vármegyei Kormányhivatal minden segítséget meg fog adni az Zalaegerszegi Áldozatsegítő Központnak.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere arra emlékeztetett, hogy az 50 ezer lakos feletti települések között Zalaegerszeg a legbiztonságosabb város. Tavaly egész évben hat lakásbetörés és egy gépkocsifeltörés történt, de sajnos a szubjektív biztonságérzetet rontják a gyarapodó internetes csalások vagy a családon belüli problémák.
Czotter Csabáné Horváth Rita, a Civil Életért Közhasznú Egyesület elnöke beszédében kiemelte, hogy a támogató, szolgáltató hálózat rengeteg más civil szervezetnek nyújtott már segítséget 2012-es megalakulása óta, és hangsúlyozta, hogy „adni a legjobb a világon. Az érzés, hogy ezt megtehetjük.”
A Zalaegerszegi Áldozatsegítő Központ átadásán Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes együttműködési megállapodást írt alá a kormányhivatallal, a rendőrséggel, valamint a Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesülettel.