A legfontosabb, hogy összefogjuk és összehangoljuk az áldozat körül működő intézményeket
2026.08.18.Lassan másfél éve lett a Békéscsabai Áldozatsegítő Központ (ÁSK) koordinátora. A büntetés-végrehajtásban dolgozva sokszor azt érezte, hogy valami hiányzik: szeretett volna ott lenni azok mellett is, akik a bűncselekmények másik oldalán állnak, és gyakran teljesen egyedül maradnak a történtekkel. Egy idő után már nem csak látta ezt a hiányt, hanem érezte is, hogy neki ott van dolga. Így került az áldozatsegítésbe Uhrin Ilona, aki szerint jelenlegi munkájában valódi kapaszkodót adhat azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.
Uhrin Ilona alapdiplomáját szociálpedagógusként szerezte, ami meghatározta a segítői szemléletét és a szakmai identitását. „Ezt követően tizenöt évet dolgoztam büntetés-végrehajtási intézetben, ahol civilként kellett beilleszkednem a hivatásos állomány közé, így számos BV-s képzésen vettem részt, és kompetenciafejlesztő foglalkozások tartására is képesítést kaptam. Ez a másfél évtized nemcsak szakmai tapasztalatot adott, hanem kivételes emberismeretet is: megtanultam gyorsan átlátni helyzeteket, megérteni motivációkat” – mondta beszélgetésünk elején az ÁSK koordinátora, aki időközben a Miskolci Egyetem Jogi szakokleveles áldozatsegítő szakember szakirányú továbbképzését is elvégezte. Munkatársnőnk kérdésre válaszolva kifejtette, hogy szerinte az áldozatsegítő szakember szerepe a jelenlegi rendszerben elsősorban az, hogy összefogja és összehangolja az áldozat körül működő intézményeket, segítse a jogi és ügyintézési folyamatok megértését, és támogassa a helyzethez illő döntések meghozatalát. „Feladatunk, hogy a gyakran szétszabdalt ellátórendszerben egy átlátható, biztonságos útvonalat mutassunk, miközben érzelmi és szakmai támaszt nyújtunk. Ehhez széleskörű tudásra, érzékeny kommunikációra és hatékony kríziskezelési készségekre van szükség. Az áldozatsegítésben elengedhetetlen a türelem, az empátia és a jó kommunikáció. Fontos, hogy gyorsan átlássuk a helyzeteket, biztonságot sugározzunk, és érthetően tudjunk magyarázni, emellett szükség van határozottságra, együttműködési készségre és arra, hogy krízishelyzetben is nyugodtak maradjunk” – foglalta össze az áldozatsegítés alapjait a szakember, majd azzal folytatta, hogy miként építi fel a bizalmat az áldozatokban: „A kapcsolatfelvétel első lépése mindig a biztonság megteremtése: nyugodt környezetet biztosítok, ahol az áldozat érezheti, hogy nincs sietség és nincs nyomás. Ezután röviden elmagyarázom, ki vagyok, és miben tudok segíteni, mert a kiszámíthatóság és az átláthatóság alapvető a bizalom kialakításához. Figyelmesen meghallgatom, nem szakítom félbe, és csak annyit kérek, amennyit ő maga szeretne megosztani. A bizalmat lépésről lépésre építem: következetes jelenléttel, érthető tájékoztatással és azzal, hogy minden helyzetben az ő tempójához igazodom. A cél az, hogy érezze: van mellette valaki, aki érti a helyzetét, és biztonságosan végigkíséri a folyamaton.”
A Békéscsabai ÁSK-ban az áldozatokkal való együttműködés során többféle kihívással találkoznak. Gyakori, hogy az áldozatok a traumából fakadó félelem, bizonytalanság vagy szégyenérzet miatt nehezen nyílnak meg, vagy nem mernek segítséget kérni. Előfordul, hogy a bűncselekményhez kötődő lojalitás, függés vagy érzelmi kötődés, különösen kapcsolati erőszaknál, akadályozza a döntéshozatalt. Sok áldozat bizalmatlan a hatóságokkal szemben, vagy rossz tapasztalatok miatt tart a rendszer bonyolultságától. Emellett gyakran nehézséget jelent a kiszámíthatatlan élethelyzet, a krízis okozta szétesettség, illetve az, hogy az áldozatok nem mindig érzik magukat elég erősnek ahhoz, hogy végigmenjenek a folyamaton. Ezeket a kihívásokat türelemmel, következetes jelenléttel és érthető, lépésről lépésre történő támogatással lehet oldani Uhrin Ilona szerint. Ehhez kapcsolódik az az áldozatsegítés egyik legnehezebb része: amikor az ügyfél döntése nem egyezik a szakmai javaslattal. „Mi felvázoljuk a lehetőségeket, elmondjuk a kockázatokat, és segítünk megérteni, milyen következményei lehetnek a döntésnek. Ilyenkor mindig nehéz, mert szakmailag látjuk a veszélyt, de tiszteletben kell tartanunk az áldozat autonómiáját. A döntés az övé. A mi feladatunk az, hogy mellette maradjunk, ne ítélkezzünk, és biztosítsuk: bármikor visszajöhet, bármikor kérhet segítséget.”
A mindennapi munka része a megelőzés is. A kitelepüléseken (strandokon, táborokban, városi rendezvényeken, közös programokon a rendőrséggel) közvetlenül tudják elérni az embereket. A tájékoztatás, a szemléletformálás és a partnerintézményekkel való együttműködés mind hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb ember maradjon egyedül a problémájával. „A megelőzés így nem külön feladat, hanem folyamatos jelenlét a mindennapi munkámban és a közösségi tereken egyaránt” – taglalta kolléganőnk, aki korábban pártfogó felügyelőként is dolgozott, illetve tanácsadóként reintegrációs programokat tartott fogvatartottaknak a Békés Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézetben.
Szükség is van az információk átadására, a tapasztalat szerint ugyanis a lakosság tájékozottsága még mindig növelhető. Sokan nem tudják, hogy az Áldozatsegítő Központok ingyenesek, gyorsak, és akkor is igénybe vehetők, ha még nincs feljelentés, illetve nincs folyamatban büntetőeljárás. A legtöbb ügyfelük úgy érkezik, hogy korábban nem is hallott róluk, vagy csak homályosan tudta, hogy van valamilyen szolgáltatás.
Beszélni kell arról is, hogy az áldozatsegítés jelentős pszichés terheléssel jár, „mert nap, mint nap olyan emberekkel találkozunk, akik éppen életük egyik legnehezebb időszakát élik. A történetek súlya, a krízishelyzetek intenzitása és a kapcsolati erőszakból érkező ügyfelek érzelmi megterheltsége mind hatással van ránk. Kihívást jelent az is, hogy miközben empatikusan jelen kell lennünk, meg kell őriznünk a szakmai határokat és a saját lelki egyensúlyunkat. A terhelés kezelhető, ha van mögötte stabil szakmai közeg, jó csapat, rendszeres esetmegbeszélés és tudatos önreflexió. Ezek segítenek abban, hogy hosszú távon is kiegyensúlyozottan lehessen végezni ezt a munkát” – sorolta Uhrin Ilona. Szakemberünk az erre a pályára készülő fiataloknak azt üzeni, hogy ez a munka egyszerre kihívás és megtartó erő. Fontos, hogy legyenek türelmesek, nyitottak, és merjenek kérdezni, tanulni, fejlődni. Az áldozatokkal való munka sokszor érzelmileg megterhelő, „de minden egyes alkalom, amikor valaki biztonságban érzi magát mellettünk, megerősít abban, hogy van értelme annak, amit csinálunk. Legyenek jelen, legyenek hitelesek, és ne feledjék: nem kell mindent egyedül megoldani. A jó szakember nem attól jó, hogy mindent tud, hanem attól, hogy tud kapcsolódni, együttműködni és ember maradni a legnehezebb helyzetekben is.” Uhrin Ilonának a mindennapi munkában az ad motivációt, amikor látja, hogy valaki, aki teljesen összetörve érkezik, egy kicsit fellélegzik mellette. Amikor érzi, hogy a jelenléte biztonságot ad, és hogy az áldozatnak nem kell mindent egyedül cipelnie. Sokszor apró jelekből látja, hogy elindult valami: egy nyugodtabb hang, egy tisztább gondolat, egy kis bátorság. „Ezek a pillanatok visznek előre. És az is sokat számít, hogy tudom: amit csinálok, tényleg számít valakinek azon a napon, amikor a legnagyobb szüksége van rá.” És hogy mi a munkája, illetve az áldozatsegítés küldetése? „Számomra az áldozatsegítés küldetése, hogy visszaadjuk az embereknek a kontrollt az életük felett: hogy érezzék, van választásuk, van hangjuk, és van jövőjük a történtek után is.”
szerző: ÁSK
