Jelentős fejlődésen megy keresztül a hazai áldozatsegítő rendszer
Az elmúlt években sorra nyíltak meg az áldozatsegítő pontok és központok, az Áldozatsegítő Vonalon éjjel-nappal kérhetnek segítséget a bajbajutott emberek, emellett pedig – többek között az új Btk.-nak köszönhetően – a jogszabályi környezet is erősebben védi a bűncselekmények elszenvedőit. Az elmúlt bő 10 évben tehát hatalmas előrelépések történtek a bűncselekmények áldozatainak támogatása terén.
Az ENSZ 1985. november 29-én kiadott nyilatkozata szerint az áldozatok „olyan személyek, akik egyénileg vagy kollektíven sérelmet szenvedtek – beleértve a fizikai és mentális sérülést, érzelmi szenvedést, gazdasági veszteséget vagy alapvető jogaik lényeges csorbítását is – a tagállamok hatályos büntető törvényeit sértő tevékenység vagy mulasztás, illetve hatalommal való visszaélés révén. Áldozat alatt értendők a családtagok, az eltartott személyek, és azok is, akik azért szenvedtek sérelmet, mert beavatkoztak annak érdekében, hogy segítsék az áldozatot, vagy azért, hogy megelőzzék az áldozattá válást.”
Az európai országok büntetőpolitikájában 1970-ben jelentek meg az áldozati kompenzációval foglalkozó gondolatok, ezzel ellentétben Magyarországon a rendszerváltásig nem volt biztosított a bűncselekmények elszenvedői számára a külön eljárás. A rendszerváltást követően az önkormányzatok segélyek formájában, valamint nyugat-európai minta alapján civil szervezetek nyújtottak segítséget a szexuális és a kapcsolati erőszak elszenvedőinek.
1998. október 15-én létrejött az Áldozatvédelmi Iroda, ami a Belügyminisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Irodáján belül üzemelt. A rendőrség áldozatvédelemmel foglalkozó hálózatát 1999-től alakították ki. A hálózat országosan, területi és helyi szinten is szerveződött. Az áldozatok hozzátartozói a Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítványhoz, majd a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány Kárenyhítési Irodájához fordulhattak támogatásért.
2000-től bevezetésre került az állami kárenyhítés intézményrendszere, így megvalósult a bűncselekmények áldozatainak segítése és káruk kompenzálása.
Pár évvel később létrejött az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat. A szolgáltatás elsődleges célja, hogy azonnali segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, a prostitúció és emberkereskedelem áldozatai számára, szükség esetén gondoskodjon átmeneti intézményi vagy titkos menedékházi elhelyezésükről.
A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény elfogadása utáni esztendőben pedig megyei szinten kezdték meg működésüket az Áldozatsegítő Szolgálatok.
2011-ben Magyarország hat hónapra átvette az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét, s ez idő alatt prioritásként kezelte az áldozatsegítés területét, és az azt érintő európai uniós jogalkotás élére állt.január 1-jén a kormányhivatalok felállását követően az áldozatsegítés intézményi rendszere nagyban átalakult, az áldozatsegítő szolgálatok területi feladatait (ügyfélfogadás, első fokú ügyintézés) a kormányhivatalok igazságügyi szolgálatainak áldozatsegítő osztályai látják el.
2011. január 1-jén a kormányhivatalok felállását követően az áldozatsegítés intézményi rendszere nagyban átalakult, az áldozatsegítő szolgálatok területi feladatait (ügyfélfogadás, első fokú ügyintézés) a kormányhivatalok igazságügyi szolgálatainak áldozatsegítő osztályai látják el
2011. február 22-én megkezdte működését a 06 80 225 225-ös zöld számon elérhető Áldozatsegítő Vonal, amely ingyenesen, a hét minden napján, 0-24 óráig áll rendelkezésére a bűncselekmények áldozatai, az érdeklődők, segítségkérők számára.
2012 áprilisától a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény módosítása következtében immár a tulajdon elleni szabálysértések áldozatai számára is hozzáférhetővé vált az állami támogatási rendszer.
Az áldozatsegítés témaköréhez szorosan hozzátartozik az új büntetőtörvénykönyv, illetve az ahhoz kapcsolódó eljárásrend szabályozásának megújulása is. A 2013-ban hatályba lépett új Btk. megalkotásakor ugyanis alapvető fontosságú volt, hogy az a társadalom igazságérzetével találkozzon, ehhez pedig elengedhetetlen volt a sértetti jogok kiszélesítése és megerősítése.
Áldozatsegítő Központok létrehozása és közismertté tétele
Az Igazságügyi Minisztérium az Áldozatsegítő Stratégiában megfogalmazott céloknak megfelelően megkezdte az Áldozatsegítő Központok hálózatának kialakítását. A budapesti központ 2017-ben nyitotta meg kapuit a 88 áldozatai előtt, a miskolci és a szombathelyi központ 2018-ban.
Nagy áttörést hozott az áldozatsegítés rendszerének fejlesztéséről szóló 1645/2019. (XI.19.) Korm. határozat, amely azt a hosszú távú célt fogalmazta meg, hogy az Áldozatsegítő Központokat országos hálózattá kell szervezni annak érdekében, hogy minden megyében megtalálhatóak legyenek. A rövid távú cél pedig az áldozatok közvetlen elérésén alapuló állami áldozatsegítési, úgynevezett „opt out” rendszer kialakítása, valamint az áldozatok szélesebb körű elérése érdekében médiakampány lefolytatása.
Az Igazságügyi Minisztérium 2020-ban meghirdette „Az Áldozatsegítés Évét”, melynek során – többek között – nagyszabású kommunikációs-, illetve média-kampány keretében hívta fel az állampolgárok figyelmét a van segítség üzenetére. Létrehozásra került a www.vansegitseg.hu áldozatsegítési portál, közismert színészek bevonásával elindult a Hétköznapi történetek című video-podcast sorozat, mely itt a honlapon, az Áldozatsegítő Központ (ÁSK) Facebook-oldalán, és a YouTube videómegosztó webhelyen is megtekinthető.
Az Igazságügyi Minisztérium részt vett egy mobilalkalmazás fejlesztésében is. A Vodafone Bright Sky applikációban megtalálható a Központok tevékenységét bemutató kisfilm, valamint a Központok elérhetősége.
2020-ban folyatódott a Központok hálózatba szervezése: a pécsi, a szegedi és a kecskeméti ÁSK ebben az évben nyílt meg. 2021-ben újabb három ÁSK-t nyitott a minisztérium: Veszprémben, Szolnokon és Nyíregyházán, 2022-ben pedig Debrecenben és Egerben.
Időközben Áldozatsegítő Pontok is nyíltak a helyi rendőrség épületében: Salgótarjánban, Érden és Siófokon.
A tervek szerint 2025-re valamennyi megyében működik majd Áldozatsegítő Központ.
Áldozatok közvetlen elérése
2021. január 1-től bevezetésre került az áldozatok közvetlen elérését jelentő opt out rendszer. A szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatai a rendőrségen nyilatkozhattak arról, hogy szeretnék-e, hogy az áldozatsegítő szolgálat felvegye velük a kapcsolatot, hogy a segítő folyamat mihamarabb megkezdődhessen. Ezen túlmenően az áldozatok számára további kedvező jogszabályi változtatások is történtek. A kárenyhítés igénybevételének már nem feltétele a szociális rászorultság és az igényt a bűncselekmény elkövetését követő 1 éven belül lehet benyújtani (korábban 3 hónap volt). Jelentősen bővült a kár mértékének igazolására szolgáló iratok köre is. Bekerült az előzetes árajánlat, és mint gyűjtőfogalom, az egyéb dokumentum is. Ezáltal lényegesen könnyebb lett az áldozatnak a kár mértékének igazolása. Emellett eltörlésre került a kérelem előterjesztésére rendelkezésre álló 5 éves objektív határidő. Az azonnali pénzügyi segély igénylésének határideje pedig 5 napról 8 napra nőtt.
2021 novemberétől az opt out rendszer kiterjesztésre került további bűncselekmények áldozatai számára. A szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatai mellett a megrontás, a szexuális visszaélés, az üzletszerű kéjelgés elősegítése, a gyermekprostitúció kihasználása, a zaklatás, a kifosztás, a szabálysértési értékre elkövetett lopás, illetve a kisebb értékre elkövetett lopás vétségeinek áldozatait is felkeresi az áldozatsegítő szolgálat, amennyiben az áldozat az adatainak a továbbítását nem tiltja meg a nyomozóhatóság számára.
