Nemzetiségeink osztoznak a magyar társadalomért való felelősségben is
2024.03.08.Együttműködési megállapodásokat kötött az Igazságügyi Minisztérium (IM) tizenkét országos nemzetiségi önkormányzattal, így az áldozatsegítő rendszer területi lefedettsége nemzetiségi alapon is bővült. Az IM miniszterhelyettese, dr. Répássy Róbert beszédében kiemelte, hogy a megállapodásoknak nem jelképes, hanem központi részét képezi a sok száz, nemzetiségi nyelven legyártott plakát és szórólap átadása. Ezzel is szeretnék kifejezni azt a szándékukat, hogy a társadalom minden rétegét elérhessék és tájékoztathassák.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára az együttműködési megállapodások aláírása után elmondta, a tárca nagy hangsúlyt fektet az áldozatsegítő rendszer bővítésére, a területi lefedettség növelésére, ezt szolgálja a már több mint százötven együttműködő partner.
Büszkék vagyunk nemzetiségeinkre – hangoztatta az államtitkár, kiemelve, a Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, kultúrájuk és anyanyelvük ápolásához. A magyar a Kárpát-medence legnagyobb nemzeti kisebbsége, viszonosságban reménykedünk – fogalmazott Répássy Róbert.
Kitért arra is, hogy a minisztérium az együttműködés keretében az ismeretterjesztő, áldozatirányító tevékenységen kívül támogatást vár a nemzetiségektől a jogi segítők toborzásában és képzésében is, hogy az ország egész területén biztosítani tudják ezt a szolgáltatást.
Az államtitkár hangsúlyozta: nagyon remélik, hogy az együttműködést a nemzetiségek is hasznosnak fogják találni és az információs anyagok hozzá tudnak majd járulni olyan nemzetiséghez tartozók informálásához is, akik esetleg nem beszélnek vagy értenek olyan jól magyarul – pl. látogatóba érkező rokonok. Ehhez kapcsolódva azt is közölte Répássy Róbert, hogy 2024. január 1-jétől tolmácsolási és fordítási segítséget is tudnak biztosítani a magyar nyelvet nem ismerő, vagy fogyatékosságuk miatt jelnyelvi tolmácsolásra szoruló áldozatok számára, ezzel is erősítve az áldozati jogok minél teljesebb körű, magasabb szintű érvényesülését.
Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára fontosnak nevezte, hogy a nemzetiségek tagjai áldozattá válás esetén, a „legkiszolgáltatottabb élethelyzetben” is anyanyelvükön tájékozódhassanak az elérhető segítségről.
Hangsúlyozta, hogy a magyarországi nemzetiségek jelen vannak a közigazgatásban, oktatásban, kultúrában, közéletben és civilszférában, így a társadalom minden szintjén aktívak. A nemzetiségek nyitottak voltak a közös munkára, lefordították saját nyelvükre a plakátokat, tájékoztató kiadványokat, és az együttműködés keretében ezentúl maguk is részt vállalnak az áldozatsegítő központok munkájában – mondta a helyettes államtitkár.
Fürjes Zoltán arról is beszélt, hogy a nemzetiségek államalkotó tényezők, ami nem pusztán azt jelenti, hogy egyenlő módon, megkülönböztetés nélkül részesülnek a legkülönbözőbb jogosultságokban, hanem azt is, hogy osztoznak a magyar társadalomért való felelősségben is. Ennek jegyében pedig aktívan közreműködnek annak a társadalomnak a jobbításában, amelynek szövetében maguk is élnek.
Fontos, hogy az áldozatsegítő szolgáltatás a lehető leggyorsabban elérhető legyen, az áldozatok mielőbb értesüljenek jogaikról; az áldozatoknak tudniuk kell, hogy van segítség – hangoztatta Fürjes Zoltán. Leszögezte, az állam felelősséggel tartozik a bajba jutottakért, és az egyik kulcsszó a szolidaritás, ezért épült ki az áldozatsegítő hálózat állami, egyházi és civil szereplők közreműködésével.
Ritter Imre, az Országgyűlés német nemzetiségi képviselője, a magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke örömét fejezte ki, amiért a nemzetiségek aktív részesei lehetnek az áldozatsegítő központok munkájának, ugyanakkor azt kívánta, hogy minél kevesebbszer legyen erre szükség, emlékeztetve arra, hogy cél az áldozattá válás megelőzése is.
A nemzetiségi nyelvekre lefordított áldozatsegítő kiadványokat Király Nóra, az IM áldozatsegítő központok tevékenységének kommunikálásáért felelős miniszteri megbízottja adta át a bolgár, görög, német, román, horvát, lengyel, örmény, ruszin, szlovák, szlovén, szerb és ukrán nemzetiségi önkormányzat képviselőinek.
Forrás: MTI, ÁSK
szerző: ÁSK
