A cél az áldozatsegítés hatékonyságának folyamatos növelése- Dr. Hajas Barnabás

2020. 12. 03.
Dr. Hajas Barnabás
  • 2020 az áldozatsegítés éve. Milyen intézkedéseket hoztak ennek jegyében? 

Az áldozatsegítés évének keretében az áldozatsegítési rendszer koncepciójának teljes átgondolására került sor. Abból az alapvetésből indultunk ki, hogy ami hatékony és jól működik, azt tartsuk meg, ami pedig javításra, újragondolásra szorul, azt fejlesszük. Az éjjel-nappal ingyenesen hívható, évente mintegy 12 ezer hívást fogadó Áldozatsegítő Vonal például – az elmúlt években megszokott módon – változatlanul fogadja a bajba jutott, tájékoztatásra szoruló áldozatok hívását. 

Fontos jogalkotási lépések is történtek az idei esztendőben, elég csak a polgári eljárásjog vagy a büntetőjog területén végrehajtott törvénymódosításokra gondolnunk. Kiemelt célunk volt továbbá az állampolgárok számára ismertebbé, közérthetőbbé tenni a hazai áldozatsegítés témáját és tartalmát, valamint az igénybe vehető szolgáltatások széles körét, ezért elindítottuk a vansegítség.hu weboldalt, ahol naprakész, hasznos információk várják az odalátogatókat. 

  • 2020 ugyanakkor a koronavírus-helyzet miatt is emlékezetes év lehet. Hátráltatta-e ez az áldozatsegítési feladatokat, terveket?

A koronavírus-járvány bennünket is számos nehézség elé állított. Nagy sikerként könyvelhetjük el, hogy 2020-ban három új áldozatsegítő központ is megkezdheti működését, ám a központok kialakítása, a szükséges fejlesztési, bővítési és kivitelezési munkálatok korántsem mentek zökkenőmentesen. Egy világjárvány közepette ugyanis a mindennapi nehézségek és megpróbáltatások mellett számos új kihívással szemben kell az embernek helytállnia, de úgy gondolom, összességében egy sikeres esztendőt tudhatunk magunk mögött az áldozatsegítés tekintetében.

  • Idén több új Áldozatsegítő Központ nyílt, gyakorlatilag megduplázódott a számuk. Hol nyíltak-nyílnak a legújabbak?

Az idén először – a már működő budapesti, miskolci és szombathelyi központok után – a Pécsi Áldozatsegítő Központ kezdte meg működését, amely megfelelő kiindulási alapot biztosított ahhoz, hogy hazánkban elindulhasson egy jól szervezett, könnyen hozzáférhető és proaktív, hálózatszerű rendszer kialakítása az áldozatvédelem és az áldozatsegítés területén.  A soron következő helyszín Szeged, ahol hivatalosan december 3-án nyitja meg kapuit a legújabb áldozatsegítő központ. A koronavírus-járvány sajnos itt is „közbeszólt”, hiszen az eredetileg tervezett ünnepélyes megnyitót el kellett halasztanunk, de a központban a szakmai munka megkezdődik, az áldozatsegítő szakemberek pedig fogadják a segítségért folyamodó áldozatokat. Az év végéig pedig még egy központ átadására kerül sor Kecskeméten, ezzel valóban megduplázva az eddigi áldozatsegítő központok számát.

  • Folyamatos a jó kapcsolat a civil és egyházi szervezetekkel. Milyen területeken tudják egyesíteni leginkább az áldozatsegítő tevékenységet ?

Az áldozatsegítés egy igen összetett feladat, amely a hatékony segítségnyújtás érdekében összehangolt lépéseket igényel. Elengedhetetlen partnerként tekintünk ezért a civil és egyházi szervezetekre, hiszen azok – rugalmasabb jellegüknél fogva – képesek kiegészíteni az állami ellátórendszerek merevségéből fakadó esetleges hiányosságokat. A hatékony áldozatsegítési rendszer elképzelhetetlen az abban részt vevő állami, egyházi és civil szervezetek közötti szoros, kiegyensúlyozott és kölcsönös együttműködés nélkül. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy az állami áldozatsegítő szervezet, a civil és az egyházi szféra partnert és ne riválist lásson egymásban. Ennek érdekében az Igazságügyi Minisztérium folyamatosan törekszik a civil és egyházi szervekkel való hatékony és gyümölcsöző együttműködésre. A komplex segítségnyújtás érdekében a Minisztérium együttműködést alakított ki többek között a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvánnyal, az Ergo Egyesülettel, a Családbarát Országos Nonprofit Kft-vel, illetve az Ökumenikus Segélyszervezettel, továbbá a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, vagy éppen a Magyar Vöröskereszttel. 

  • Az ÁSK-k egyik fő célja az áldozatelérés erősítése. Milyen eszközeik vannak e téren? 

Fontos leszögezni, hogy a rendkívül széles körű, professzionális segítő tevékenységet és pénzügyi támogatási formákat is tartalmazó szolgáltatási portfólió rendelkezésre állása önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az áldozatsegítési rendszer hatékonyabban tudjon működni és ezáltal több áldozatot legyen képes elérni. Az áldozatoknak ahhoz, hogy támogatásban részesülhessenek, valamiképp kapcsolatba kell kerülniük a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel. Ennek a kapcsolatfelvételnek két fő módja ismert: az áldozat önálló segítségkérésén alapuló, és az áldozatok közvetlen elérésén alapuló modell. Hazánkban jelenleg az áldozat önálló segítségkérésén alapuló modell működik, ami a tapasztalatok szerint relatíve magas látenciával jár. Célunk ezért az ún. „áldozatfelkereső rendszer” kiépítése, az áldozatok közvetlen elérése, melynek során már nem a sértettnek kell jeleznie, ha segítségre van szüksége, hanem egyetértése mellett az áldozatsegítők keresik fel a sértettet, és egyéni szükségleteihez igazodó módon tájékoztatják az igénybe vehető segítség, illetve támogatás formáiról.

  • Mi a terv a közeli időszakra, mikor lehet minden megyeszékhelyen ÁSK?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ott, ahol áldozatsegítő központ nyílt, jelentősen nőtt az állam által elért, segítségért folyamodó áldozatok száma, illetve csökkent az áldozati látencia mértéke. További célkitűzésünk ezért egy országos hálózat kiépítése 2025-ig, melynek részeként minden megyében létrehozunk egy áldozatsegítő központot, így elérhetővé téve a szolgáltatások széles körét minden sértett számára. A célunk az, hogy az áldozatsegítés rendszerének hatékonyságát folyamatosan növelve a lehető legtöbb áldozatnak biztosítsunk megfelelő segítséget, támogatást. 


szerző: ÁSK