Fiatal családapa, jelentős központi közigazgatási jogászi gyakorlattal a háta mögött – Dr. Vida Márk

2020. 12. 11.

Fiatal családapa, jelentős központi közigazgatási jogászi gyakorlattal a háta mögött. Pályája kezdetén jogi segítségnyújtóként már közeli kapcsolatba került az áldozatsegítéssel, azonban a későbbiekben más irányt vett a karrierje, dolgozott – többek között – a közútfejlesztés területén is. Most másfajta „utakat” épít: bűncselekmény áldozatainak útját az Áldozatsegítő Központokhoz és fordítva, de többek között az adósságrendezés, a jogi segítségnyújtás és a pártfogó felügyelet is a gondozandó ösvények közé tartozik szakmai portfóliójában. Kollégái szerint dinamikus vezető, aki kellő rugalmassággal kezeli a feladatokat. Olyan, aki mellett teljes biztonságban érezheti magát a szakterületen dolgozó beosztott, ügyfél, partner. Dr. Vida Márkkal, az Igazságügyi Minisztérium Állampolgárok Joghoz Jutását Segítő Szolgáltatások Főosztályának főosztályvezetőjével beszélgettünk áldozatsegítésről, Áldozatsegítő Központokról.

Dr. Vida Márk, az Igazságügyi Minisztérium Állampolgárok Joghoz Jutását Segítő Szolgáltatások Főosztályának főosztályvezetője

Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban hallunk újabb és újabb Áldozatsegítő Központ indulásáról. Az állami igazságügyi szolgáltatások lényegi szegmensének vezetőjeként hogyan látod az állam szerepét az áldozatsegítésben?

Az állam kiemelt feladata a bűnözés okozta anyagi, erkölcsi, lelki károk csökkentése, enyhítése, amennyiben lehetséges, felszámolása. Az áldozatsegítés és az áldozatvédelem elsődleges feladata a bűncselekmény miatt felmerült egyéni hatások és költségek mérséklése, amely optimális esetben másodlagosan össztársadalmi szinten is költségmegtakarítást jelent, javítja a társadalom mentális állapotát, és humánerőforrásokat szabadít fel.

Folyamatosan foglakoztat bennünket, hogyan tudnánk még jobban segíteni az állampolgárok joghoz jutását, ezen belül miként hozhatnánk még közelebb az emberekhez például az áldozatsegítést. Nemrégiben egy olyan törvénymódosítást készítettünk elő, amelynek az a célja, hogy az áldozatok és az állami áldozatsegítő szervezetek közötti kapcsolatfelvétel lényegesen hatékonyabbá váljon. A jelenlegi rendszer pozitívumainak megtartása mellett bevezetni tervezzük az áldozatok közvetlen elérésén alapuló, úgynevezett „opt-out” rendszert, annak érdekében, hogy az áldozatok minél szélesebb köre kaphasson segítséget. Ez informatikai fejlesztéseket is jelent majd, illetve az áldozatsegítő szolgálatok és a rendőrség még szorosabb együttműködését.

Nyilván a munka mögött valamilyen kormányzati szándék is áll. Mi ez?

A Kormány elkötelezett az áldozati jogok szélesebb körű érvényesülése mellett. Az áldozatsegítés hatékonyabb megvalósítása és elősegítése érdekében az áldozatsegítés rendszerének fejlesztéséről szóló 1645/2019. (XI. 19.) Korm. határozat alapján folyamatosan bővül az állami áldozatsegítő rendszer kapacitása és az elérhető áldozatsegítési támogatások köre. A Kormány célja olyan áldozatsegítési rendszer kialakítása, amely biztosítja az áldozatok minél szélesebb körének támogatását, ezáltal a kívánt társadalmi hatások elérését.

A fentieknek megfelelően a Stratégiai és Családügyi Kabinet 2020. szeptember 10-i ülésén elfogadta az állami áldozatsegítő rendszer továbbfejlesztésének legfőbb irányait meghatározó jelentést (az állami áldozatsegítési szolgáltatások fejlesztéséről, az áldozatelérés hatékonyságának növeléséről, valamint az áldozatok közvetlen elérésén alapuló állami áldozatsegítési rendszer létrehozásáról). 

„Opt-out” rendszert mondtál az előbb, nem biztos, hogy mindnyájan pontosan értjük, mi is ez. Megvilágítanád egy kicsit? 

A nemzetközi gyakorlatban az áldozat és az áldozatsegítő szervezetek közötti kapcsolatfelvétel módjának alapvetően két típusa ismeretes. Az egyik szerint a rendőrségtől minden áldozat megkapja a segítségnyújtás lehetőségéről szóló tájékoztatást, és ezek után az áldozat döntésén múlik, hogy felveszi-e a kapcsolatot az áldozatsegítő szervezettel (ez az úgynevezett „opt-in” rendszer). A kapcsolatfelvétel másik módja az, ha az áldozatsegítő szervezet, vagy a rendőrség erre felkészített szakembere felméri, hogy mely áldozatoknak lehet nagy valószínűséggel segítségre szüksége, és ezeket az áldozatokat kivétel nélkül megkeresik (ez az úgynevezett „opt-out” rendszer).

Fejlesztésről beszélsz. Miben jobb az új elképzelés, mint a régi?

A nemzetközi tapasztalatok alapján összességében megállapítható, hogy egy jól működő „opt-in” rendszer az áldozatok legalább 10 %-ának tud segítséget nyújtani, míg az „opt-out” rendszer esetén akár a 90 %-os áldozatelérés is megvalósítható. Az áldozatelérés oldaláról nézve a hazai áldozatsegítési rendszer jelenleg főleg „opt-in” rendszerben működik, amely mellett az áldozatok elérése, illetve a támogatásban részesített áldozatok aránya az elérendő célokhoz képest alacsony. Ezért indokolt az áldozatok közvetlen elérésén alapuló „opt-out” megoldásokat is a magyar állami áldozatsegítési rendszerbe integrálni.

Hogy működne ez a gyakorlatban?

A rendőrségen tett feljelentés következtében ismertté vált áldozatot az ügy előadója tájékoztatná az állami áldozatsegítési szolgáltatások és a kárenyhítés lehetőségéről, és az áldozat hozzájárulása esetén a releváns adatokat átadná az áldozatsegítő szolgálat részére, ahonnan rövid időn belül megtörténne a kapcsolatfelvétel és az áldozat számára nyitva álló lehetőségek felajánlása. Ez alapján természetesen továbbra is az érintett döntésén múlna, hogy a felkínált lehetőségekkel élni kíván-e, vagy sem.

A rendőrség és az áldozatsegítő szolgálat közötti adatátadás automatikusan, a két szervezet által használt szakrendszer összekapcsolásával történne. Ezáltal azoknak az áldozatoknak, akik ehhez hozzájárulnak, az áldozatsegítési szempontból releváns adatai átadásra kerülhetnek az áldozatsegítési rendszer részére, így az áldozatsegítési szolgáltatások felajánlása érdekében lehetségessé válik a gyors és közvetlen kapcsolatfelvétel az áldozatokkal.

Nagyvállalatosan professzionálisan hangzik. Milyen eredményeket vártok ettől a „folyamat-optimalizálástól”?

Végülis az Igazságügyi Minisztérium az az állampolgárok joghoz jutásának „nagyvállalata”. Úgy gondoljuk, hogy az „opt-out” áldozatelérés jelentősen növelni fogja az ügyfélkapcsolati alkalmakat, a rendszerben sokkal nagyobb arányban lehet majd az áldozatokat elérni és becsatornázni a támogatási rendszerbe, aminek ugyanakkor képesnek kell lennie arra, hogy az így elért személyek részére biztosítsa a tényleges szükségletekhez igazodó szolgáltatásokat.

Az persze teljes bizonyossággal nem látható előre, hogy mekkora is lesz az adattovábbításhoz hozzájárulók és az azt követően segítséget igénylők száma, ezért figyelemmel kell lennünk az állami áldozatsegítő rendszer jelenlegi kapacitásaira is, hiszen abban az esetben, ha a rendszer kapacitását meghaladó számú áldozat jelenik meg egy időben, az valamennyiük számára a szolgáltatás színvonalának nemkívánatos csökkenését eredményezné.

Ne menj tehát gyorsabban, mint amilyen gyorsan az őrangyalod tartani tudja a tempót?

Valahogy úgy. Jelenleg az állami áldozatsegítő feladatokat a fővárosi és a megyei kormányhivatalok szervezetén belül működő területi áldozatsegítő szolgálatok, az IM által fenntartott áldozatsegítő központok, valamint az áldozatsegítő vonal látják el, ÁSK-ból jelenleg országosan hat működik, az országos hálózat kiépítése a tervek szerint 2025-ben fejeződik be. 

Szeretném hangsúlyozni, hogy az Áldozatsegítő Központok feladata az áldozatsegítő szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítése és az általuk nyújtott lehetőségek minél szélesebb körben való megismertetése: a feladatellátás itt nem hatósági jellegű, azt a fővárosi és megyei kormányhivatalok áldozatsegítő szolgálatai végzik, hanem elsődlegesen az érdekérvényesítés elősegítése, a pszichológusi segítségnyújtás, a jogi tanácsadás, a tényleges krízisintervenció, a tájékoztatás és a megelőző tevékenység.

A tervezett, illetve mostmár mondhatjuk: a folyamatban lévő fejlesztés során, első lépésben azoknak az áldozatoknak a közvetlen elérése valósulhat meg, akik feljelentést tesznek a rendőrségen, és a terhükre szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el. A jövőben, a további gyakorlati tapasztalatok alapján és a rendszer kapacitásainak bővítése függvényében kerülhet sor az áldozati kör lényegesebb bővítésére.

Szép munka, és nem is kevés.

Ami szép és hasznos, azt munkával adják. Pezsgő szakmai stábbal dolgozom együtt, számos innovációval, „makettel a terepasztalon”. A Kormány következetes jogalkotással törekszik arra, hogy az állampolgárok joghoz jutása minél teljesebben valósuljon meg. Ahogy Miniszter Asszony fogalmazott egyszer egy másik ügyben: „nehéz ennél fontosabb feladatot elképzelni. Igaz, ez olyan feladat, ahol sohasem lehetünk elégedettek, sohasem dőlhetünk hátra… ezért minden, a biztonság növelésére irányuló, jó szándékú javaslatot megfontolunk.”


szerző: ÁSK